Ősbuda Fényképek

Translate

2012. augusztus 12., vasárnap

Ősbuda blog, ami átírja Óbuda történelmét!

Üdvözlöm a kedves olvasókat, tartalmas időtöltést kívánok! Írásommal nem titkoltan egy régóta tartó vitát kívánok lezárni. Az okleveles adatgyűjtés és több mint 15 éves terepkutatás meghozta a várt eredményt, mert Fehéregyházát és egyben az igazi Óbudát megtaláltuk! Azonosítottuk Anonymus kőmedrét, a Klarisszák malmát. Műholdas és GPS mérésekkel a vár külső véd, és belső falait, valamint a bevezető utakat is megtaláltuk! Ahogy többen írták nekem egy igaz országban ez a történelemtudomány legnagyobb eseménye lenne...   Egyed Zoltán Pajzsvivő

Hol volt-hol nem volt Fehéregyháza-ősBuda- Buda Vetus-Alt Ofen-azaz a középkori ÓBUDA?

                Avagy ami a tankönyvekből, de még a történelem mindenkinek blog oldalakról  is kimaradt..

 Kitalált történelem

Sicambria soha nem létezett, ez csak a "mesélő kedvű Bonfini koholmánya? Merre volt a kelták fővárosa?  Anonymus "együgyű"  író volt aki az írásaiban "ferdített" ? Merre található Atilla vára-városa? Hamisak és valótlant ábrázolnak az Ó-Budai várakról készült metszetek? Az Erzsébetek királynői várát már feltárták? Hol van Fehéregyháza? Hol volt Ó-Buda, a királynői város? Ezekre a kérdésekre keressük a választ...

 A mai hivatalosan elfogadott nézet és történelemoktatás régi fővárosunk, vagyis ó-Buda-ős-Buda múltjáról nagyrészt csak hibás következtetésekből és feltevésekből áll. A hibák sorozatát követték el azok a történetírók már a XIX. században akik könyveikben minden megalapozottság nélkül alkották meg a"honfoglalás" és a fővárosra vonatkozó történelmünk alapjait. Mindez nem véletlenül történt, az akkor hatalmon lévő elnyomó rendszer talpnyalói voltak ők akik saját érdekük és az osztrák uralkodói érdekek szerint írták a mi történelmünk. Kitűnő példa erre a Habsburg-párti elfogultságáról híres Palugyay Imre.
  Az utánuk következők mindezt átvették, innentől kezdve már a megfelelési kényszer működött.
 A legnagyobb gond az, hogy a jelenleg oktatásban részesülő fiatal történészek is tanulják, (elhiszik) a  feltevéseket és az amatőr kutatók által is már elérhető okleveleknek teljesen ellentmondó tanulmányokat. Ezért születnek olyan szakdolgozatok valamint internetes oldalak amik a merőben téves hivatalos álláspontot erősítik és egyre inkább szembefordítják a fiatalabb történészeket is a nagy nevű amatőr elődök munkáit tovább folytató jelenleg is kutatókkal. Lásd Kanyó Ferenc szakdolgozatát amiben "dilettáns délibábos butaságnak" és áltudományos badarságnak tartja azt, hogy több száz éven keresztül ( idáig is) több mint ötven ember kereste ezt az eltűnt várost és vele Fehéregyházát. Ezek a kifejezések tulajdonképpen azokat az embereket minősítik akik ezzel a problémával foglalkoztak és foglalkoznak napjainkban.. Ugyanilyen jelzőket aggattak az akkori "történészek" Sashegyi Sándorra aki több mint 200 régészeti lelőhelyet azonosított és a saját költségén elkezdte feltárni az Ó-Budai káptalan  felségterületén található objektumokat. Már akkor megmondta : ezek a leletek túlmutatnak egy egyszerű Pomáz létén. Sashegyi Sándor megtalálta a fővárost kiszolgáló középkori ipari központot! Ez a hivatalos embereknek annyira nem tetszett, hogy minden eszközzel próbálták munkájában akadályozni. A helyzet azóta sem változott... Nemrég egy BTM-es szakemberrel beszéltem aki kérdőre vont, hogy miért írok én olyat a weboldalamon hazafias lelkesedésből hogy át kell írnunk a történelem könyveket? Nem lelkesedésből írom, hanem meggyőződésből és a kettő nem ugyanaz! Kérdőre vont, hogy akkor mi van a mai Budával és mi van Székesfehérvárral? Tehát: azért van olyan területe fővárosunknak, hogy Ó-Buda, mert az a régebbi! Igaz, amit ma Ó-Budaként ismerünk az még mindig nem az igazi Alt-Ofen avagy a főváros, de erről majd később olvashatunk. Székesfehérvárról amit ma ismerünk egy szóval nem állítottam, hogy nem létezett, amit én állítok az csupán az, hogy a Királyi Fehér-tehát Alba Regalis amit Szent István alapított Árpád vezér lakhelyén-tehát Atilla városában-az soha nem volt a ma ismert városban! Az eredeti Székes-Fejérvár-amit dr Lánszki Imre azonosított- ma is pontosan a Megyeri révekkel szemben található amin átkelt Árpádék serege miután a mai Káposztásmegyer magasságában tönkreverték Szvatopluk seregét. Árpádék ezután Atilla király városába költöztek be ami  nem volt a mai Székesfehérváron, csakúgy mint Sicambria sem!  "Akinek nem inge ne vegye magára" tartja a mondás. Nem a munkájukat tisztességgel végző régészeket kritizáltam idáig sem írásaimban, de ugyanakkor forr bennem a düh ami idáig is hajtott előre, hiszen ennyi véletlen tévedést kizártnak tartok. Egy középkorral foglalkozó komoly régész-történész szakembernek ugyanis tisztában kéne lenni a középkori Buda azaz Ó-Buda földrajzi ellentmondásaival hiszen az okleveles anyagok és ezekből készült tanulmányok ontják az információt mindehhez. Jelenleg is vannak olyan emberek a történész-régész szakmában akiknek nagyon nem tetszik az a tény, hogy Alba Regalis azaz Fejérvár soha nem volt a ma Székesfehérvárnak ismert városban, valamint Ó-Buda és vele együtt Ó-Budavár a későbbi királynői vár nem a ma Óbudának ismert területen található, a Pest újhegyi vár pedig soha nem létezett a mai Budai várban! Elég ha csak azon gondolkodik el a kedves olvasó, hogy Pilis és Pest vármegye várai vajon merre voltak? Elintézhetjük ezt a kérdést azzal, hogy ezek a tatárjáráskor elpusztultak, majd később a törökök földig rombolták? Várat és legfőképpen királyi várat csak magas hegyre és minden szempontból megfelelő helyre építettek minden korban, elég ha csak Budára, Visegrádra, Esztergomra gondolunk és rögtön érezzük, hogy bizony a ma ismert Székesfehérvárral és Ó-Budával kapcsolatban valami nagyon nem stimmel. Visegrádról koronázások alkalmával Fehérvárra vitték a koronát, de biztosan nem a ma ismert Székesfehérvárra! Továbbgondolkodunk és rájövünk arra, hogy Chepel lovászfiú szigete sem lehet a ma Csepelnek ismert sziget ahol Árpád a lovait tartotta, hiszen az Székesfehérvártól de még Óbudától is igencsak messze van. Valószínűleg ezért nincs leletük a mai Csepelszigetről, a jelenleg ismert Ó-Budán sem találták meg a honfoglalás korabeli leleteket, mint ahogy ezek hiányoznak az Aquincumi városból is. Tudta ezt Schönvisner is, bár nem volt igazi régész, csupán egy jezsuita tanár, de ezért tagadta az ősi főváros Sicambria létét. Tette mindezt olyannyira, hogy Mátyás király krónikásáról azt állította hazudott, sőt meggyanúsította Bonfinit, hogy római felíratott hamisított Sicambriáról.

 Írom mindezt akkor amikor ezt olvastam a hírekben: Megszűnik az Örökségvédelmi Hivatal

Amatőrök-kontra-szakértők... Minden nagy felfedezést amatőrök tesznek.A "szakértők" csak ismételnek, a szakértelem ismétlő.Ezért minden nagy felfedezést amatőrök tesznek, mert egy szakértőnek túl nagy a vesztenivalója. Ha valami új történik, mi lesz a régi jól betanult szaktudással?  A "szakértő" éveken át tanult és mára szakértő lett belőle. Ezért a szakértők sosem fedeznek fel semmit; sosem lépnek túl szaktudásuk határain. Az "amatőrnek" nincs vesztenivalója, nem lehetetlenítik el ha tagadja a régit az elavult tudást, nem rúgják ki a munkahelyéről. Az "amatőr" aki az igazságért dolgozik, szenvedélyesen keresi-kutatja az újat és sokszor sokkal többet tud mint a "szakértők", nem szakosodik és átlátja a dolgokat, mert tiszta fejjel végzi a munkáját.
Régóta folyik már ez a vita az amatőr és hivatalos kutatók között. Mostanra jutottunk el odáig, hogy az igazság győzedelmeskedik az eddigi hazugságokon. Az első Ó-Budai préposti vár-Alba Ecclesia-Beate Marie Virginis azaz az Ó-Budai főtemplom megtalálása az Anonymusi kőmederrel és a klarisszák ó-malmával együtt a teljes győzelmet jelenti! 

A tévedéseket külön-külön fogjuk megvizsgálni egyenként bizonyítva azt, hogy hogyan mikor és miért tévedtek történészeink. A kapcsolódó témákat több részre bontottam a könnyebb áttekinthetőség kedvéért és minden témának külön oldalt készítek bővebb tartalommal.
A ösbuda blog oldalak folyamatos
  • Kitalált történelem
  • Amatőrök kontra szakértők 
  • Tájkutatás-geomorfológia-Terepkutatás-radiesztézia
  • Sicambria
  • Eraviscus főváros Acinco
  • Atilla király városa
  • Fejérvár:Alba Regalis-Alba Civitas
  • A Duna szerepe a középkori ó-Buda topográfiájában-hidrológia-Coriolis erő
  • Az Óbudai metszetek hitelessége
  • Műholdas képátfedéses térinformatika(új módszertan) -tájrégészet
  • Buda Vetus-Ó-Pest-Alt-Ofen-Óbuda-Királynői vár-város-1355.határjárás
  • Fehéregyháza-Alba Mária Ecclesia-Ó-Budai prépostság-Árpád vezér sírja-
Hol nem volt Fehéregyháza-Viktória téglagyár- Z. Tóth Csaba és Kanyó Ferenc internetes írásainak cáfolata.
                                                                                           


  • Megtaláltuk Fehéregyházát és az Ó-Budai királyi(női) várat-várost! Tévedés kizárva...


  • Napjainkban...

 Az igazság létezik, csak a hazugságot találják ki...


Alba Regalis-A Királyi Fehér-vár

  az okleveles forrásokban Albam Regalem



Alba Regalis a Királyi Fehér




Az árulkodó oklevelek...


 I Károly határozatai 1313 és 1320 melyekben a budavári vásárpénzt melyet a fehérvári polgároknak is fizetni kellett újra az apáczáknak itéli oda 

Itt nyilván nem a ma ismert Székesfehérvárról van szó! Csak úgy fizettethettek a fehérvári polgárokkal is vásárpénzt ha az akkori Buda és Fehérvár közvetlen egymás mellett volt.Alba Regalis külvárosát pedig Civitas Exteriornak-Budai külvárosnak hívták. Székes-Fehérvár BUDAI külvárosában a kapuőrséget BUDAI polgárok adták! Nyilván ez a Fejérvár NEM a mai Székesfehérvár! Véletlenek márpedig nincsenek, ugyanis Sándor barátom összkerékhajtású terepjárója amikor a falak bemérését végezte, pont a két városrész közötti mocsárba ragadt bele, ráadásul annyira, hogy csak egy traktor tudta onnan kirántani. Hiába figyelmeztettem előtte, hogy oda tatárok fulladtak bele akkor még nem hitt nekem. Na erről ennyit, hogy egy magas-fennsíkon nem lehet mocsár.

1243.
júl. 5. Székesfehérvár.

— a Tamás budai prépost és az óbudai [de vetere Buda] polgárok közt fölmerült per alkalmából megerősíti a budai prépostot az óbudai polgárok fölött való bíró-állítási és a bírónak a polgárok által állítandó hat megbízottal együtt való bíráskodási jogában, érvénytelennek mondva minden, ezzel ellenkező korábbi oklevelet. — D. Albe, III. Non. Jul. a. gr. 1243. r. a. octavo.
Átírta János kalocsai érsek 1295. jan. 12. (A pozsonyi káptalan levél-tárában, Capsa Budens. I. 1. 10.)
Batthyány, Leges eccl. II. 365. Katona, Hist. crit. VI. 15. Fejér, CD. IV. 1. 296. Endlicher, Monum. Árpad. 458. Kivonat és helyesbítések: Magyar Tört. Tár, XII. 8.
Pauler (A magy. nemz. tört. az Árp. kor. II". 522.) későbbi interpolatiónak tekinti, hogy az oklevél „Vetus Buda"-t említ, „miből még az oklevél hamis volta nem következik." Van azonban az oklevél fogalmazatában is néhány gyanút keltő kifejezés



“Árpád több vezér előtt ért arra a hegyre, amelyet akkor Noénak hívtak (ad montem, qui Noe tunc appellaba-tur), és Magyarországnak (Hungariae) ezen a részén választott lakóhelyet (sauaeque habitationis sibi locus elegit) maga és csapata számára. Ott azután idok múltával Szent István (beatus Stephanus), a magyarok első ilyen nevű királya, aki Árpád nemzetségéből származott (ex genere Arpadi defluxit) megalapította Fehér várost (Alba urbem condidit). Ezt a Fehér várost (Albensis ab urbe) azonban Alba Rega-lénak is hívják (quam vocant Alba Regalem, nomen accepit), amelyet mocsarak (in paludosis) vesznek körül”. “Miután átkeltek a Dunán és megérkeztek Pannóniába, maga Árpád azon a helyen állította fel sátrait, ahol később Albana civitas felépült”. Kézai Simon 


Alba Regalis ami egy ovális központi várból, két belső és három külső elő-várból állt véleményem szerint  nem a ma Székesfehérvárnak ismert városban található. Mégpedig azért nem mert ott a geomorfológiai és hidrológiai viszonyok mindezt nem tették lehetővé.
Oszloptöredék Atilla városából...


Faragott kövek, amik a "szakmabelieket" nem érdeklik...Miért?
Weissen Burg azaz Fejérvár amit Alba Regalisnak is hívtak! 

A Királyi Fehér hátterében hegyekkel! A ma ismert Székesfehérvárnál nincsenek hegyek!!!
A metszetképen látható hatalmas Fehérvári Bazilika PONTOSAN oda esik a terepen ahová dr Lánszki Imre egy nagy épület alapjait lokalizálta !
A falak és vizek PONTOSAN ott vannak mint az Alba Regalist ábrázoló metszeten!
Falak és vizek Fejérvárnál Budakalász felett, még napjainkban is látható a vizek helye, a patak zárja le a város jobb oldalát a mocsárral.Minden városrészben-minden kutat megtaláltunk!


A terepen található középkori épület alapjai felső szintet tartó konzolokkal. A gyerekkori kiránduláson azt mondták nekünk, hogy ennyi maradt Fehérvárból (akkor még ez a falrész oldalirányban is folytatódott) ami igaz is...
Hivatalos szakember szerint ezt a falat csak az itt üzemelő kőbánya elektromos doboza miatt rakták!
Azt is elmagyarázhatná nekünk mondjuk Búzás Gergely úr, hogy az Óbuda határjárási oklevelekben mit keres Albam Regalem mint földrajzi egység! Ne feledjünk valamit: Megyeri réveken átkelve-Noé hegyén táborozás után Albam-ba vonult Arpad és ott épült ki István által Albam Regalem! Ez a város azonban nem a mai Székesfehérvár!
Székesfehérvár hátterében a Hármashatárheggyel a kép bal felső sarkában!
Ez a metszet észak-déli nézetben ábrázolja a várost a Pomázi fennsík felől. Csukott szemmel, most is látom magam előtt a hármashatárhegy "pukliját" ahogy én hívom pont azért, mert annyira jellegzetes és ezért lehet jól azonosítani. Ugyanez a hegy jellegzetes alakjával segített Fehéregyháza azonosításában is és a határjárás szerint is Alba Ecclesia nem messze volt Albam Regalemtől! A metszetképen látható út ma is megvan, a google föld műholdas képeken fehéren világít!


"Idealizált metszetek"?

Minden előadásomon elmondom, hogy aki nem hiszi, járjon utána! A kedves olvasó is megteheti, ha már telepítette a google earth alkalmazást a számítógépére. Tehát, aki nem hisz nekem indítsa a föld alkalmazást és győződjön meg róla a saját szemével, hogy néznek a történészeink minket teljesen idiótának! Ugyanis amit kitaláltam, az az M.T.A. földrajztudományi kutatócsoportja szerint is működik, sőt nagyon komoly bizonyíték. Bizonyíték, nemcsak arra, hogy a metszetek NEM IDEALIZÁLTAK hanem arra is, hogy  FEHÉRVÁR-ALBA REGALIS a nagykevély hegy északkeleti oldalában található! A metszetképek háttere pedig a Pilis hegyei! A Vaczon felirat pedig Alba Regalis képek hátterében NEM Vázsonyt jelent  igen tisztelt Siklósi professzor úr, hanem az Óbudai királyi kovácsok völgyét ovacz-kovács-kovacina-Pomáz vaczon dűlő a mai Kis-kovácsi völgyében, ahol a Dera patakon kőtörő malmok működtek a királyi nemesfémbányászat miatt!!! Erre jött rá Sashegyi Sándor és ezért keresi Szörényi Levente a királyi kovácsok működési helyét. Lásd: Pomáz-Nagykovácsi
LÁSD: Pomáz váckert-malomkert

Tökéletesen felismerhető és látható a képeken balra a nagy-kevély hegy csúcsa!!! A hatalmas vízfolyam, ami a hegy északkeleti oldalából tört elő! Ezt csak az értheti meg aki az ottani hatalmas vízmosásokat végigjárta a terepen több alkalommal! A háttérben tökéletesen felismerhető a mostani Pilis hegy és vonulata, attól jobbra Pilisszentkereszt és Szentlélek, majd Dobogókő csúcsa!!! Vaskapuvölgy-Lom hegy-Holdvilágárok-Nagy-csikóvár-hegy!!!

az M.T.A földrajztudományi intézet szerint ez a műholdas kép bizonyíték!

Döbbenet, a háttérben látható hegyek ugyanazok! A kedves olvasó is érzi remélem, e képek súlyát.
A KIRÁLYI KORONÁZÓ FEHÉRVÁR
 Alba Regalis SOHA NEM VOLT a ma ismert Székesfehérváron!

Felszólítom a hivatalos szakembereket, hogy vizsgálják felül eddigi téves nézeteiket, és kezdődjék meg a királyi koronázó Fehérvár és egyben Ó-Buda feltárása!




Video
Pap Gábor Fehér vár fehér folt
A ma ismert Székesfehérvár


A ma ismert Székesfehérvárban egy kettős osztású városszerkezet létezett a mostani belvárost csillag-alakzatban körbevéve. Közvetlen a főtemplom mögött volt a városfal. A Palota és sziget városrész között volt a Sárvíz. Egy időben ugyanazon helyen két különböző városszerkezet nem lehet! Ezzel a megállapítással talán még a szkeptikus társaság is egyetért...
Tehát kizárt, hogy Fejérvár Székesfehérváron legyen, hiszen a ma ismert város ismereteink szerint nem volt Atilla városa de Sicambria sem! A Megyeri rév sincs közel hozzá mint ahogy a Duna sem!  A Noé hegyet is hiába kerestem és kérdeztem bárkit a helyiek még a Nemzeti Emlékhelyet sem tudták megmondani merre van. Az is beszédes, hogy a Szent István szarkofág elismerten Ó-Budai mészkőből készült. Mielőtt "megtalálták" jóval előtte már  a püspöki palota kertjében a falhoz volt támasztva.
Miért nem meglepő, hogy a megtalálás és azonosítás körülményeiben ellentmondások mutatkoznak!?

Lásd és olvasd: Megjegyzések a Szent István-szarkofág provenienciájához

Túl sok a kőbánya a ma ismert Ó-Budától északnyugatra! Olyan sok, hogy abból legalább öt várost lehet építeni. Köztudott, hogy Aquincumból köveket hordtak Székesfehérvár építéséhez, de vajon melyik Aquincumból? A ma ismert római város az bizony nem a Kelta Acinco!
Senki ne gondolja azt, hogy két teljes város eltüntetése véletlenül történt...



 De nem végeztek alapos munkát, mert a terület beszélni kezd, furcsa módon ez csak a magyar hivatásos szakembereket nem érdekli. Lehet, hogy a történelemkutatásban sem történt rendszerváltás? A terepen szemmel jól láthatóan, a szokásos 7 lépés vastagságú falak és építőkövei hevernek szanaszét, de a hivatásos hazudozók szerint itt nem volt vár. Nincs még egy ilyen ország a világon, aki történelmét ennyire semmibe venné! 





A ma ismert Székesfehérvár feltárásával kapcsolatban Bradák Károly írásait ajánlom az érdeklődőknek:  Bradák Károly Fehér Vár Fehér Folt

A Duna szerepe a középkori ó-Buda topográfiájában-hidrológia-Coriolis erő


Óbuda lakosságának kivonulása. 1596 (W. P. Zimmermann)
 Képünkön az ó holocén Duna-ágat látjuk a Péter és Ezüsthegy alatt! 


 A hibát ott követték el a történészeink, hogy azt hitték a metszetképeken a ma ismert Duna medret látjuk. Ezért próbálták mindenáron a mai Ó-Budai területre erőltetni. Az 1960-70-es években pedig a már kialakult Ó-Budára vonatkozó téves elképzelések miatt tagadták ezen metszetek valódiságát.

Északról és kissé keletről készült a kép az Ezüsthegy keleti oldalából ahol ma "kálvária" áll és "hivatalosan"római kőbánya" volt a helyén. A kép háttérben a mai Budavár, középpontban az Ó-Budai székesegyház és királynői város és vár a Péter hegy tetején. Hajósok a hegyek aljában 1595-ben Ó-Budáról-jól láthatóan egy magas fennsíkról-menekítik a Magyarokat a már visszafoglalt Esztergom várába, hogy megadásra kényszerítsék a törököket a kiszolgáló és adózó népesség megszűnésével. Képünk mivel történelmileg megtörtént eseményt ábrázol így teljesen hitelesnek kell elfogadnunk! Ez egyben azt a " hivatalos tévedést" is kizárja, hogy Zimmermann Dillich-ről másolt volna, ez már csak azért sem lehetséges, mert az Ungarische Cronica csak öt évvel később jelent meg!

Az évszám helyes 1595  Lásd a Passau-i városháza falát ahol a vízállás a második legmagassabb!
Ez azt igazolja még számunkra, hogy 1595-ben pontosan tudták azt: a nagyon magas vízállás segitségükre lesz abban, hogy erről a magasan elterülő városból, ebből a MAGYAR AKROPOLISZ -ból gond nélkül tudják az ötezer! embert elszöktetni-állatokkal-holmikkal egyetemben.

Passauban a városháza falán található vízszintmagasság jelölés évszámokkal 
Forrás: http://bringaturak.hu/passau/album.php    köszönöm a képet srácok

A Duna vízállása a kis jégkorszak gleccser olvadásai miatt sokkal magasabb volt mint manapság. A Duna főága Szentendre után bevágódott a nyugati hegyek alá és így már érthető miért volt azon a területen még a középkorban is dupla erőd, valamint a Dera pataknál Pomázon egy hídfőt őrző erőd. Sashegyi Sándor térképe pontosan oda jelöli a Habsburg robbantási pontok egyikét.
A Duna partján azon a helyen olvadt falszakaszt találtam. Lásd: Sashegyi hagyaték PMMI.


Sashegyi Sándor térképe a Duna nyugat-felé való bevágását mutatja rögtön Szentendre alatt.
A Duna hirtelen irányváltásáért pedig egy Coriolis-nak nevezett erő a felelős ami a földünk északi féltekéjén északról-délre tartó folyókat jobbra, tehát nyugatra téríti el.

Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Coriolis-er%C5%91

Nagy Lajos kutatásai

Mint bizonyítékot a hivatalos részről LÁSD: A DUNA SZEREPE AQUINCUM TOPOGRÁFIÁJÁBAN
A Duna főága mint óholocén medre a Coriolis erő miatt volt az ami a kezdetektől fogva meghatározta Sicambriának a területét és Árpádházi királyaink lakhelyét.Ezért volt a Pomázi Klissza királyi kastély, kikötő a kőhegynél amit mondaként mesélnek a helyi idős emberek. Ezért találhatunk  római őrtornyokat Pomáz felett, a Szente-telepen-ami valójában időszakos szigetként és kikötőként működhetett,(Fülöp Zoltán és Sashegyi Sándor ott napi hat zsák cseréptöredéket gyűjtöttek) valamint a felette lévő részen a Majdán keleti felén Budakalász és Pomáz közt. Lásd: dr Lánszki Imre téves azonosítását a pomázi iparteleptől nyugatra található római őrtoronyról, amit ő "királynői várnak" gondol az 1355 határjárást teljesen figyelmen kívül hagyva.(Erről a Hol nem volt Fehéregyháza résznél bővebben olvashatnak) Továbbá a Budakalászi Ezüsthegyen, a Csillaghegy és Péterhegyen, a déli oldalon az Aranyhegyen, nyugatra Pilisborosjenőnél. Az aranyhegyi pataknál a keleti részt egy hídfőállas zárta le.




Ezek az információk a régészeti topográfiában nem szerepelnek. Az őrtornyok mégis ott vannak a terepen, csak éppen senki nem foglalkozik velük, mert a jelenlegi topográfia és Limes elmélet alapjaiban dőlne össze, és ez bizonyítaná az ősi város felső területen való létezését!
 Lásd: Sashegyi Sándor hagyaték PMMI

A hegyen lévő római őrtorony romjai
Az embermagasságú falak a külső részen un.mugli-azaz pataki hor dalékkövekből rakva. A romok kivágott fák lombjával voltak eltakarva ottjártamkor. Ha gyerekkoromban nem mutatták volna meg nekem, akkor az életben nem találom meg, mert ma már magánterületen van. Hogy lehetnek régészeti emlékeink magánterületen? A szomszéd amikor meglátott, nagyon megörült nekem, mert azt hitte végre megérkeztek a régészek és feltárják ami ott található...

Mit gondolnak a kedves olvasók, honnét lehet már messziről észrevenni a Duna túloldaláról támadó barbár ellenséget? Közvetlen a Duna partjáról, vagy innét a városból? Hozzáteszem: úgy tessenek gondolkodni, hogy a Duna főága közvetlen a nyugati hegyek aljában volt! A ma ismert Limes és római erődök vonala a régi Óbudai szigeten(pont szemben Békásmegyerrel) vezet Visegrád felé.
Ezen a képen tulajdonképpen a nyulak szigetét is láthatjuk, vagyis nem láthatjuk, mert már nem sziget.  :)


Napjainkban már az új tudományágak azok amik a régészettel közösen írják át a történelmünket. Egy könyv ami új korszakot nyit meg Ó-Buda kutatásában! Egy könyv ami  felnyitja a szemét a most még tévedésben lévő szakembereknek. Ez a könyv az ami bizonyítja a kutatásaimat és az igazi Ó-Buda hollétét! Schweitzer Ferenc( aki megtalálta a Vértesszőlősi ősembertelepet) már vagy 50 évvel ezelőtt azonosította egy régészeti ásatás alkalmával a Duna ó-holocén medrét a Péter-hegy keleti oldalában! Napjaink legkiválóbb tájrégésze!

Forrás: http://mta.hu/tudomany_hirei/aquincum-126788/

A régészet és a természetföldrajz kiváló művelőinek szoros együttműködése nyomán született meg az a kiadvány, amelyet a közelmúltban jelentett meg AQUINCUM Ókori táj - ókori város címmel a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi KutatóintézeteA fényképekkel, ábrákkal gazdagon illusztrált kötet átfogó képet ad a magyar főváros legrégebbi városmagjának római kori állapotáról.


Új kutatási irány rajzolódott ki...

A természetföldrajz domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozó tudományága, a geomorfológia, valamint a régészet ötvözése újszerűnek és egyedinek számít. Ilyen interdiszciplináris kutatást folytattak hat éven keresztül az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete, valamint a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának munkatársai. 
A környezetgeomorfológia tudományterületének széles tematikájú palettáján egy új kutatási irány, a régészeti feltáró munkákat támogató geomorfológiai-őskörnyezeti vizsgálatok legújabb eredményeit kívánja a könyv a tudományos közvélemény és az érdeklődő olvasók elé tárni az Aquincum területén és a város tágabb környezetében végzett kutatások eredményeinek közreadásával. Olyan rendhagyó kötet megjelenését kell üdvözölni, amely két, nagy hagyományokra visszatekintő tudományág, a régészet és a természetföldrajz szoros együttmüködésének eredményeként látott napvilágot e tudományágak kiemelkedő hazai mühelyeinek, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a BTM Aquincumi Múzeuma jóvoltából.


A ma Ó-Budának ismert terület sziget volt az aranyhegyi patak és a radl források miatt! A Duna oholocén medre aminek folyásiránya is volt a Margit sziget alsó déli részén csatlakozott bele a másik Duna ágba ami már Káposztásmegyernél több ágra tagolódva tört utat dél felé.
Ez a kép kitűnően szemlélteti azt is, hogy a Pestnek hívott területet már a XII. században kiépített magas falakon kívül, széles mocsárvilág vette körbe. Nem volt arra szükség, hogy az itt élő lakosságot bárhova is elmenekítsék.
Ezen kép alapján rögtön gondolkodhatunk is, hogy melyik sziget lehetett a Boldogságos Szűz szigete!?
A ma Ó-Budának ismert terület sziget volt az aranyhegyi patak és a radl források miatt!

Forrás:http://www.museum.hu/h/okori_taj_-_okori_varos  http://www.regeszet.btm.hu/cikk.php?cikkid=155


Marsigli a magyar Dunáról.
Marsigli 1726-ban adott ki három vaskos folio-kötetre terjedő művet, melynél behatóbbat a Dunáról mostanáig sem írtak. Ehhez mellékeli a Duna térképét is.7 Könnyebb áttekintés szempontjából a Duna egész folyását tizennyolcz szakaszra osztotta be s ezek közül a IV-VII. szakaszok esnek a vármegye területére. A IV. szakasz, a vácz-pesti, ezúttal nem érdekel bennünket. Különben is teljesen megegyezik a Duna mai képével. Az V. szakasz Soroksártól Dabig, a VI. Dabtól Soltig, a VII. Solttól a Bácskáig terjed. Az V. szakaszban azonnal szembeötlik egy vízdúsnak jelzett folyó, mely Gyömrő felől közeleg és a mai Soroksár alatt ömlik a Dunába. Szurcsava voda névvel jelzi. Ma gyömrői víznek ösmerjük s voltaképen már csak medrének nyomai maradnak fenn. Ettől délkeletre Monor irányából Ócsa, Bugyi irányában folyik a Sykus bara és Dab táján egyesűl a Dunával. Ez a Sykus, mely egy a Szittyó-érrel, meg a mai Soroksári-ágból Taksony táján kiszakadó és a Szittyóval párhuzamosan szaladó ág alkotta valószínűleg az ülbői szigetet, a mai Ladány-Ürbő és Ürbőpuszta, meg Méntelek vidékét. Ma ezen a tájon szigetnek nyoma sincs, pedig az a középkorban elég sűrűn szerepel. A VII. szakaszban a Szittyóból kiágazik a Kishalas és ebből viszont a Duna felé sietőKurczova-ér (utóbb csatorna). Mintegy folytatását alkotja, de már ekkor némi megszakítással, a Szittyónak a VIII. szakaszban előtünő hatalmas Mastonka bara. (Bara folyó, mocsaras tó).
Láthatjuk már ezekből is, hogy mily változatos képet mutat Pest vármegyében a Duna-Tisza közé eső terület vízrajzi szempontból, és pedig nem csupán a különböző vízerek, de azok elnevezése szempontjából is. Mindezekből azonban kidomborodik az a tény, hogy a tőlünk megjelölt irányban egy belvizek levezetésére szolgáló széles meder képződött, melynek nyomai még ma is mindenütt feltüntethetők, hogy tehát a mai Csepel-szigettől keletre, le egész a Bácskáig, egy másik szigetszerű területképződéssel állunk szemben.
Ó-Duna.
A középkor vízrajzára vonatkozó adatok megerősítik e feltevésünket s egyúttal jelzik, hogy ez a levezető meder, mondjuk Ó-Dunaág, a honfoglalás korát követő századokban terjedtségre és vízbőségre igen jelentékeny volt.
Az első meglepő tény, hogy maga a mostani Pest szigeten állott. Péter tárnokmester egy 1281-iki okiratában mondja, hogy a fossatum magnum, a nagy vízárok circuit villam Pestiensem körülveszi Pest községeit.8
205IV. László 1275-ben megerősítvén V. István öt évvel előbb kelt adománylevelét a szigeti apáczák részére, azt mondja, hogy Toxun Zoych és Kaad nevű herczegségi birtokokat és szolgagyőri vártartozékokat adja az apáczáknak Ylbw (Ülbő) szigettel egyetemben, mely utóbbi a nagyszigethez tartozik.9 Már pedig Ürbő nem a csepeli, hanem az ó-dunaági részen keletkezett. A határleírásnál pedig azt olvassuk, hogy ezeknek a birtokoknak a területe a horoszti erdőnél a Dunánál kezdődött s onnan egy keleties folyásu vízérhez vezetett, melyen túl ismét egy más vízárok van.10




Az Ó-Budai metszetek hitelessége




Óbuda látképe. W. Dilid, rézkarca. Megjelent: Cassel, Cim Ungarische Cronica ,1600 a kiadás éve (Kat. sz.: 67)

Alt Ofen-Vetus Buda azaz Óbuda romjai Wilhelm Dillich metszetén

Történészeink azt állítják jelenleg is az oldalon látható képekről, hogy valótlant ábrázolnak és a készítőik csak képzelődtek ! Mondják ezt úgy, hogy ennek valóságtartalmáról, még az életben nem győződtek meg, a leckét viszont jól bemagolták amit a szájukba adtak!

Óbuda lakosságának kivonulása. 1595 (W. P. Zimmermann)


Címe balra fent a kereten belül: „Anno 1595 Den 22 iannuarius ALTOFEN". (Az N betű fordítva.)
A kép megfelelő helyén: „ALT OFEN".
A képen elhelyezett betűkhöz magyarázat a jobb felső sarokban, ráragasztott papiroson: „A.
Alt Ofen, zerstörte statt. B. New Ofen. C. Thonau. D. Hussarn so die Turggen zu alt Ofen beleitten. E. Das volck so mit Haab vnd Gut zu den Christen fallen. F. 2 vvol beladene Schiff."
Szöveg a kép alá ragasztott papírcsíkon:
„Viel man han die alt Other betten, Sie von den Türcken zuerretten, Dahin schickt Baluy etlich Mann, Mitt denen ziehen sie daruon, Mit Weib vnd Kinder, Haab vnd Gut, Gen Gran sie kommen wolgemuth."
Oldalszám a cím előtt, a bal felső sarokban, és a két ráragasztott papíron levő felirat előtt: „35" (összesen három helyen).
Rézkarc, 16,4x20,7 cm.
Megjelent:Eixoivoyqacpia,
Aller deren Ungari-/ sehen Stât Vôstungë, Castellen vnd Hâuser. . . durch Wilhelm Petrum Zimmermann,/ Burgern zu Augspurg, in Kupffer gradirt, vnd an tag geben . . . Dazu auch die História. . . Durch Samuelem Dilbaum / Augustanum. . . ANNO MDCIII. [Impresszum:] Gedruckt zu Augspurg, bey Christoff Mang, in Verlegung Wilhelm Peter / Zimmermanns Im Jahr Christi 1603. 35. táblájaként
MTKcs, BTM.
A legelső kiadást nem láttuk, csak Drugulin hivatkozásából (1096. sz.) ismerjük. A könyv belső címlapján látható, a későbbi kiadásokban átjavított 1603-as évszám mindenesetre azt bizonyítja, hogy a mű még ebben az évben napvilágot látott. 1604. és 1605. évi kiadása is ismert, ezekben a címlapnak csak lényegtelen tipográfiai változásait tapasztalhatjuk, a nyomda és kiadó azonos az első kiadáséval. Tragor Ignác (Vác vára és képei. Vác 1906, 45) egy 1614. évi kiadást is említ. Mindenesetre a sok kiadásban a lemez változatlan maradt. Az eredetileg rézbe karcolt szöveg csúnyán sikerülhetett, ezért kellett külön ráragasztott papírra nyomtatott szöveggel eltakarni. A különböző kiadásokban a nyomtatott szövegekből háromféle variáns ismert, amelyek helyesírási tekintetben eltérnek egymástól.
A Dilich-kép átdolgozása, azt egészíti ki hajókkal és staffázsalakokkal. — Zimmermannra vonatkozólag lásd a 8. sz.-nál mondottakat. — Az ábrázolt eseményre vonatkozólag lásd: Fekete 166.
IRODALOM: Majláth, katalógus 861. sz. — Lanfranconi 17. sz. — Gerecze 589. h. — Kuzsinszky 33. — Kremmer, német 132—134, 178—179 (kóppel). — Layer 20. — Cennerné 199.
Megjegyzés: A Zimmermann kép az eredeti és teljesen más időpontban készült mint a Dillich kép.

Forrás: Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)


Ugyanakkor ugyanezen metszetkészítők képeivel kutatják régészek az egykori Esztergom városát!

Mindkét képet W.P. Zimmermann készítette. Az Esztergomi metszetkép hiteles, akkor az Ó-Budát ábrázoló miért nem az? A válasz egyszerű: mert a tévedéseket csak ezzel a hazugsággal tudják leplezni!
Zimmermann, Wilhelm Peter ([?]-1630)
(rézmetsző)
Gran wirt erobert von Christen und die Tirgen geschlagen. 1604
Forrás: http://www.bibliothecaesztergom.hu/news.html

Zimmermann második esztergomi rézkarca. A helyrajz itt is tökéletes. Mivel azonban a szerző itt a fölmentő török sereggel vívott nyílt csatára fekteti a súlyt, az erődítmények és a városok a háttérben igen kis méretben készültek az előbbi rajz leegyszerűsítésével.




 Régibb mint Budavár volt népem, s tájam is első ;

Ős Magyarországnak én szeme fénye valék.

Ám megvett az időnek vas foga, és csak a sok rom

Szól a nevem dísze s hajdani fénye felől.

Tornyokat építs most egekig, ki nagyokra törekszel,

Látva egész város: Ó-Buda mint hala ki !



Most már e romokból sem maradt semmi !



„Ó-Buda fölött, a Dunának ugyanazon oldalán egy igen régi város romjai láthatók, s köztük egy nagy körfalat lehet észrevenni."
(Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades. Ford. Császár Mihály.)
Könnyen felismerhető e római eredetű körfal Tollius 1700-ban készült rézkarcán, amely felhasználta Dilich 1600-ban készült rajzát a városképben domináló romokról

Óbuda látképe (J. van Vianen)
Címe fent a képben szószalagon: „BUDA VETUS / sive / ALT-OFFEN nunc / in Ruderibus".
Szövege a kép alatt: „Buda prior fueram populis spectanda situque, Orbis Pannonii pulcer ocellus eram. Sed me Tempus edax consumsit: rudera tan tum Antiqui servant nominis ista decus. I nunc Ambitio Turres ad sidera tolle: Integra cum videas oppida posse mori ! HENR. CHR. de HENNIN."
Jelezve a jobb alsó sarokban: „IV Vianen f."
Oldalszám a jobb felső sarokban, a kereten belül: „Pag. 200."
Rézkarc és rézmetszet, körülvágott, a képmező 18,7 x 12,9 cm, szöveg nélkül 15 x 12,9 cm.
Megjelent: JACOBI TOLLII / E PISTOL AE TUNER ARI AE : / . . . cura et studio / HENRICI CHRISTIANI HENNINIL/AMSTELAEDAMI / Typis FRANCISCI HALMAE, Typographi, / sub signo Constantini Magni, M.D.CC. / Veneunt / In Officina JOANNIS ab OOSTERWYK Bibliopol. op den Dam, / ad insigne Ciceronis. 200—201. o. között.
A második kiadás 1714-ben jelent meg. Címe ugyanúgy kezdődik, vége: „...SECUNDA EDITIO / AMSTELODAMI, / Apud JOANNIS OOSTERWYK, Bibliopol. op den Dam. 1714." A lap itt ugyanazon a helyen jelent meg, mint az első kiadásban.
MTKcs, BTM.
A városkép Dilich kompozíciójára vezethető vissza, újak az előtér staffázsalakjai. — Vianenre nézve lásd a 1 l/t sz.-nál mondottakat.
IRODALOM: Salamon F., Budapest története. I—ni. köt. Bp. 1878—1885, II. köt. 482 (,,a rajz egy absurdum"). — Majláth, katalógus 889. sz. (mesterét tévesen Henninben jelöli meg). — Lanfranconi 112. sz. — Apponyi 1511. sz. — Kuzsinszky 13. — Bibliofil 63. sz. — Kremmer, német 131—132. — Schoen, Lantos 632. sz. — Kelényi, bibliográfia 1516. sz. — Schoen, Csillag 39. sz. — Kelényi, ábrázolások 75. sz.
Forrás és felhasznált irodalom:Tanulmányok Budapest Múltjából



A dogmatikus hazugságáradat az internetes fórumokon tovább folytatódik, hogy a metszetkészítő nem járt Magyarországon  ezért itt a link  Visegrád      j Van Viannen egy másik rézmetszetéről.
Aki továbbra is azt állítja, hogy ezen metszetkészítők nem jártak Magyarországon, és csak egymásról másoltak, annak ezt bizonyítani kell! Másrészről egyesek(gondolom agyament fotel-történészek) még most sem tudják felfogni, hogy az Óbudai Fehéregyházát pontosan a J. Van Viannen-Dillich-Zimmermann képek alapján találtam meg a műholdas képátfedéssel, és utána barátaimmal a terepen! A hivatalosan elismert oklevelek és határjárások pedig igazolnak mindent!             :)




Kutatásom legfontosabb feladata volt, hogy meghatározzam a képen látható terület jelenleg merre található. Úgy gondoltam ha a főtemplom megvan akkor minden megvan, de ehhez magát a képet és a képen látható épületeket kellett elemezni, mert a múltban vétett hibákat a jelenleg kutatók is átvették. 


Tehát véleményem szerint: 
  • a kép hátterében a Gellérthegy és a mai Budavár látható-Mátyás hegy-Remete hegy-és a Hármashatárhegy az erődtemplom mögött 
  • képünk közepén egy. XII-XIII. századbeli erődtemplomot látunk,- körbefutó mellvédfal és a Dunáig lefutó palánkfal 
  • gótikus építéssel. ezt a támpillérek árulják el nekünk.
  • láthatóan egy magas hegyen lévő objektum van a képünk közepén, jobbra fennsík és hátterében szintén egy komoly vár erődítmény
  • jól láthatóan az egész magasan lévő várost falak veszik körbe, bástyák-kapuk-tornyok csatlakoznak hozzá minden oldalról
  • az erődtemplom mögött a királyi(női) vár látható tehát az (Ó)Budai vár!                                   
Mindezt a későbbiekben csakúgy mint minden állításomat maga a kép, a fennmaradt leírások a geomorfológia, hidrológia, egy fizikai törvény és a mai kor műholdas technikája fogja bizonyítani a képátfedéssel valamint térinformatikával közösen. Tehát tévedés kizárva...
Egy ideig még engem is megtévesztett a rengeteg tévedés(hazugság) amit a hivatalos dolgozatokban olvastam, hogy a képek csak képzelgések. Aztán utánanyomoztam maguknak a szerzőknek és kiderült, hogy császári hadmérnöki rajzolók voltak, mármint Dillich és Zimmermann. A Tollius könyvébe sem kerülhetett volna olyan kép Jan Van Vianentől ami "idealizált" képet ábrázol!





2012 novemberében  az első Ó-Budai prépostság minden-ismétlem MINDEN a metszeteken is látható falát megtaláltuk a terepen is!


Fehéregyháza Alba Maria Ecclesia Árpád vezér sírja 

Alba Mária Ecclesia Óbudán - Sicambriában a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült egyház mely Fehérnek hivatik.

Az Úr megtestesülésének 907. esztendejében Árpád vezér elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették el őt egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogasszony Szűz Mária tiszteletére egyház épült, mely fejérnek hívatik.” Béla király jegyzőjének következő szavai sepultus Árpád supra caput parvi fluminis qui descendit per alveum lapideum melynek maradványai mai napig láthatók in Civitatem Attilae Regis sat 

 Keresni az igazságot és átlátni a helymeghatározó oklevelek, fenmaradt útleírások és határjárások sokszor egymásnak is ellentmondó kusza halmazán. Ezt a kutatást bárki végezheti és nem igényel különösebb végzettséget vagy szaktudást. Csak az elhivatottság az akaraterő és a kitartás a fontos. Ezért volt a Fehéregyházát és egyben a középkori Ó-Budát kutatók között mindenkinek teljesen más foglalkozása.


A részletek Kanyó Ferenc DSI Builder honlapján olvashatóak: Volt egyszer egy Fehéregyháza  az amúgy nagyon jó írásnak sajnos nagy hátránya, hogy a hivatalosan elfogadott nézetet erősíti. A továbbiakban természetesen mindent részletesen megcáfolok a hivatalos állásponttal kapcsolatban, leírva mindazt ami a honlapról lemaradt.

A kezdetek XVI-XVIII. század
  • Katona István: történetíró 1790
  • Érdy János: ügyvéd, majd 1846-tól a Magyar Nemzeti múzeum régiségőre
  • Rupp Jakab érmész, az udvari kamarai levéltár tisztviselője
  • Rómer Flóris: teológus 1868-tól az egyetemen régészetet tanít
  • Fraknói Vilmos teológus-történetíró
  • Zsigmondy Gusztáv: főmérnök
  • Thallóczi Lajos: történetíró
  • Hampel József: jogász, 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeum szolgálatába lép.
  • Henszlmann Imre: műtörténész-régész. Eredetileg orvosnak készült és csak később, Olaszországban ismerkedett meg a régészettel, melynek 1867-től tanára lett a Pesti egyetemen.
  • Havas Sándor: 1875-ig kereskedelmi államtitkár.
  • Salamon Ferencz: történetíró-hírlapíró, 1876-tól egyetemi tanár. 
  • Tholt Titusz: ügyvéd.
  • Némethy Lajos: teológus-történetíró.
  • Wekerle László: jogász-tanfelügyelő.
  • Hetényi Imre: hírlapíró, bűnügyi riporter.
  • Szombathelyi György: fővárosi számtanácsos.
  • Szentendrei János: jogot és bölcsészetet hallgat.
  • Gatterer Ferenc: mérnök

Vértessy György teszi fel a kérdést 1975-ben, hogy vajon a hivatásos régészek hiánya idézte elő a sikertelenséget? 

Én 2012-ben kérdezem, hogy létezik az, hogy hivatásos szakemberek azóta sem keresték?

 Tényleg mindenki "elhitte", hogy Fehéregyházát a Viktória téglagyár telkén már megtalálták?

Hál Istennek nem, mert a későbbi időkben is akadtak komoly kutatók, bár ők sem történészek vagy régészek voltak.





ős-Buda = ó-Buda?

Ó-Pest-Alt-Ofen azaz Ó-Buda

Ezen írassál azt fogom bizonyítani, nemcsak hogy a tatárjárás előtti "Budát" nem találták meg történész kutatóink, de még a középkori Óbudát is teljesen rossz helyre tették. Ezért nem fogom az "ŐsBuda" szót használni hiszen minden középkori felirat is régi Budaként vagy Alt-Ofen-régi kályhaként jelöli azt a területet amit a műholdas képátfedéssel megtaláltam. Régi nevén Owen


A Pest újhegyi várat történészeink a mai Budavárába képzelték el és jelenleg is váltig állítják hogy ott volt.
Természetesen Ó-Budavára a királynői vár nem a Kálvin köznél volt, hiszen az építésekor keresztes lovagvárnak épült, míg a következő építési periódus a XIV. században volt.

Pest-újhegyi vár

Kissé bonyolítja még a dolgokat az a felismerés, hogy a Pest újhegyi vár soha nem volt a mai Budán! Amikor erre rájöttem én magam is majd leestem a székről.

De nézzük mit tudok ezen véleményemre bizonyosságul szolgálni


 1255. IV Béla alapítvány levelében a pesti hegyi várban épülő bold Szűz Mária egyház feletti kegyúri jogot adja mely később mint a fennérintett 1355 beli okmányból gyanítható a városnak engedtetett át e jogot 1288 ban László király is megerősíté.

-Ezen oklevél elárulja nekünk, hogy a Pesti hegyi várban épült a boldogságos Szűz Mária egyház


A BTM oldalán Spekner Enikő főmúzeológus-történész nagyon helyesen elismeri: nincs bizonyítékuk arra, hogy IV. Béla a Budai várban építkezett volna.! Tehát a történészek csak feltételezik IV. Béla Budavári építkezését... Ez a megállapítás nyomozásomban döntő felismerésnek bizonyult, mert bebizonyosodott számomra, hogy IV. Béla az Ó-Budai várakat erősítette és építette ki erős falakkal.



A 13. századi budai székhellyel foglalkozó kutatók körében vitatott kérdés, hogy IV. Bélának volt-e az általa alapított erődített városban királyi szállása. A Várhegy déli végén, a későbbi palota területén talált 13. századi maradványok nem utalnak egyértelműen királyi szálláshely meglétére, továbbá a palota Árpád-kori történetével foglalkozó kutatások sem értek el meggyőző eredményt. Ettől függetlenül nem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal, hogy már a 13. században volt ezen a területen királyi szálláshely.
A bizonytalanságot növeli, hogy még azt sem lehet pontosan tudni, a király vagy a királyné és udvartartásuk mikor tartózkodott a városban. A királyi és királynéi kancelláriákban ugyanis az oklevelek keltezési helyének megjelölésekor – amiből következtetni lehet az uralkodók tartózkodási helyére – az esetek legnagyobb részében továbbra is a Buda megnevezést használták, ám nem tudjuk meghatározni, hogy ezen mikor értették Budát, mikor Óbudát. Ennek alapján IV. Béláról nincs is olyan hiteles adatunk, hogy járt volna Budán, pedig teljességgel elképzelhetetlen, hogy az ország központjában, az ő kezdeményezéséből létrejött városában meg sem fordult volna. Ez azért is valószínűtlen, mert 1255-ben Esztergomból pénzverőket – akik általában a királyi székhelyen működtek – hozatott át Budára. A pénzverés fokozatos Budára telepítése, valamint az a tény, hogy 1256-ban IV. Béla egyik korábbi székhelyét, az esztergomi királyi várat véglegesen átadta az esztergomi érseknek, még inkább megerősíti azt, hogy IV. Béla rendelkezett Budán udvartartása befogadására alkalmas királyi szálláshellyel.

LÁSD: A BUDAVÁRI KIRÁLYI SZÉKHELY ÉS PALOTA TÖRTÉNETE A KÖZÉPKORTÓL A TÖRÖK KOR VÉGÉIG Érdemes elolvasni...

Az 1265-ös német forrás azért nevezi Ofen-nek a várost amit István király elfoglalt mert ténylegesen így hívták a várost ÓBUDÁT ahonnét anyját Máriát elüldözte. Óbudát egészen addig hívták Ofen-nek ameddig új-Buda ki nem épült! Tehát az a megállapítás, hogy a német forrás a mai Budai várat jelöli 1265-ben egyenesen önmagát cáfolja meg! Az pedig, hogy Esztergom várát átadta az Esztergomi érseknek, végképp nem jelenti azt, hogy a ma ismert Budai várba költözött volna be! A következőkben meg is értjük, hogy miért...

Beate Marie Virginis és  Alba Maria Ecclesia-Boldogságos Szűz Mária és Fehér Mária Egyháza egy és ugyanaz !!!

Tehát a történészek csak feltételezik IV. Béla Budavári építkezését... Ez a megállapítás nyomozásomban döntő felismerésnek bizonyult.

Óbudai prépostság és káptalan.
A pilismegyei egyházi intézmények sorából mind régiségével, mind előkelőségével kimagaslott a Szent Péter apostolról elnevezett óbudai prépostság és káptalan. Alapítója Turóczi krónikájának értesítése szerint, maga szent István volt, ki azt a Keán bolgár fejedelem hadaitól elvett hadizsákmányból alapította 1022 táján.173 Gyarapították, a prépostságot és káptalant I. László és II. Géza királyok. Ez utóbbi építette fel pompás templomát is, a melyet 1150-ben Martinius egri püspök szentelt fel. A prépostság és káptalan gazdagságáról fogalmat alkothatunk magunknak II. Endre királynak 1212-ben kelt kiváltságleveléből, a mely a káptalani határt írja le.175 E szerint a Császárfürdőtől nyugatra eső terület, a közbeeső hegyeken-völgyeken át, egész a Pilis-hegy oldalig nyúlt fel s kelet felé a Dunától volt határolva. És az óbudai káptalan II. Endrétől kezdve csaknem minden királyunk és királynőnk bőkezű gondoskodásának volt tárgya. Sokat köszönhetett Nagy Lajos király anyjának, Erzsébet királynőnek, ki templomát is ujjáépíttette, Szilágyi Erzsébetnek és első sorban Borbályának, Zsigmond király nejének, a kinek Óbuda legkedvesebb tartózkodási helye volt. Mint hiteles hely, elsőrangú szerepet vitt hazánk jogtörténetében. Hivatalos kiadványaiban a Capitulum Eccl. Budensis, a budai egyház káptalana nevet viselte. Prépostjainak elég pontos és teljes névsorát ösmerjük. Fennállott 1648-ig, a mikor is javadalmával együtt, az esztergomi érsekség papnevelőjének javadalmázására fordíttatott. Újabban csupán czimét adományozzák.

Műholdas képátfedéses térinformatika(új módszertan)

Kanyó Ferenc úgy gondolja csak úgy lehet bebizonyítani azt, hogy Vetus Buda azaz a középkori Buda(Ó-Buda) máshol volt, ha valaki bebizonyítja azt, hogy a kérdéses objektumok máshol léteztek. Ezt csak tervszerű ásatásokkal lehet megvalósítani  de remélem nemsokára ennek is eljön majd az ideje. DSI Builder azonban a modern technikát, a műholdas képátfedést-térinformatikát és a digitális fényképezőgépet, a gps helymeghatározást kihagyta a számításból. A környezet-geomorfológia és hidrológiai kutatások vadonatúj eredményeit sem vette figyelembe amik most már igazolják az oldalamon bemutatott metszeteim hitelességét !  Tulajdonképpen pont az a téveszme bizonyít mindent amit annyira igyekeznek még a mai napig is erőltetni, hogy ezek a metszetek: -nem Ó-Budát ábrázolják-valótlant ábrázolnak-a készítőik sosem jártak Magyarországon-csak fantáziáltak és utána egymásról másoltak...stb


A metszetképen ábrázolt és sárga színnel megjelölt objektumok a műholdas képen piros színnel vannak megjelölve. A metszetképünkön látható hegyek domborzatát közvetlenül tudjuk összehasonlítani a műholdas felülettel. 
Ugyanazt látjuk!


. A Direkt "felső-középnézeti átfedés méteres találati pontosságot eredményez a terepen.
 Ez azt jelenti: ennek a királynői városnak Ó-Budának minden ma még a földben leledző részletét MEG FOGJUK TALÁLNI! 
"Mert semmi nem tűnik el nyomtalanul, valami mindig megmarad"

Nem gondoltak arra, hogy a google föld alkalmazással-táj és terepkutatással ezeknek a csodálatosan szép és precíz metszeteknek bizony megtalálható a nézőpontja!!! Pontosan onnét tudjuk a nagy-felbontású digitális fényképünket elkészíteni ahonnét Dillich készítette egykor a ceruza vázlatrajzát!!!
A kedves olvasókra bízom e kérdés eldöntését.
Kérem hasonlítsák össze az Ó-Budai metszetképet a helyszínen készült fotóval!


Átküldtem e két képet Kanyó Ferencnek, szerinte nem hasonlít a fotóm a metszetképhez... tán rossz lenne a szeme? Nem, szerintem Ferenc belül nagyon is jól tudja, hogy igazam van, hiszen a könyvtárban ő is olvasta ugyanazokat a tanulmányokat mint én, de azzal is tisztában van, hogy ezzel a fotóval immár borul minden! Az eredeti Ó-Buda ugyanis a fennsíkon van!
Semmi nem tűnik el nyomtalanul, valami mindig megmarad...
Ott van az Ó-Budai prépostság Beate Marie Virginis azaz a Boldogságos Szűz Fejér Egyháza!
Az eredeti Ó-Buda, az egész királynői város a préposti várossal együtt a fennsíkon van!
 Régészek-történészek ébresztő!!!

A Duna ó-holocén medre. Rekonstruált történelem az eredeti színhelyen. 


Hol nem volt Fehéregyháza...

A jelenleg is hivatalosan elfogadott "tévedésekkel" kezdjük.

  •  Viktória téglagyár telke a mai Táborhegyi út környéke.
1869. május 7-én jelentették a Magyar Tudományos Akadémia archaelogiai bizottságának, hogy az óbudai Victória-téglagyár területén a római leletek mellett egy középkori csúcsíves stílusú templom maradványait is kiásták. A bizottság Rómer Flórist küldte ki, aki június 3-án vázlatot készített a romokról amikor a szentély és a hajó negyede már felszínre került. Rómer nevezi ezt a helyet először fehér Máriának, tehát Fehéregyházának.
A főváros hatósága a régészettan egyetemi tanárát Henszlmann Imrét bízta meg, hogy a Viktória téglagyár telkén további kutatásokat és felvételeket eszközöljön.

"........határozottan kimondhatjuk, hogy itt a legkisebb nyoma sincs a Szent István korában épített Fehéregyházának! A ZÁRDA (értsd APÁCAKOLOSTOR) keletkezését, valamint egész elrendezése, úgy az egész területen talált részletek, kivált sok boltgerincz alakzás után a XIV. század dereka körül tehetjük"

dr Török Aurél a csontleleteket női csontoknak minősíti. A Pálosok rendje pedig köztudottan férfiakból állt!
 Tehát megállapítható immár 3 oldalról, hogy a Viktória téglagyár telkén NEM Fehéregyházát találták meg !!!

Az itt megtalált kolostor az Óbudai apácák Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett zárdája volt !

Ez az apácakolostor volt a Boldogságos Szűz Mária Fehér Egyházának a leányegyháza.

Ezzel a megállapítással véleményem szerint minden szakembernek aki Ó-Budával foglalkozik tisztában kéne lennie! De nem így van sajnos...

Nézzük meg, hogy a mai amatőr kutatók hová is teszik ezt az erődtemplomot és a mögötte látható középkori Vetus-Buda-Alt Ofen városát.

  • Fehéregyháza NEM Fejérvár! dr Lánszki Imre azonosítása
 Az Albai-Fejérvári szent szűz kolostora nem egyenlő az Ó-Budai Alba Ecclesia-val amit Szent István a városon kívül kezdett építeni, Árpád vezér sírjának közelében. Fehérvártól nem messze, de Óbuda mellett! Tehát dr Lánszki Imre nem Fehéregyházát azonosította be, hanem Fejérvárat és a Fejérvári főtemplomot.

A Monalovacon a Királyi Fehérvár-Albam Regalem található.



  • Fehéregyháza NEM a Szentei telepen (jelenleg Pomáz ipartelep) volt! Deák Csaba azonosítása, Sashegyi után a Pomázi Szente telepre helyezi az előzőleg bemutatott metszetképeket. (Sashegyi szerint)




  • Fehéregyháza nincs a holdvilágárokban és Pomázon sem. Sashegyi Sándor azonosítása Mivel Pomázon nem Acinco-t-Atilla városát-Vetus Budát találta meg Sashegyi Sándor, hanem a fővárost ellátó középkori ipari központot, így a Holdvilágárokra erőltetett elmélet tévedés!
Szörényi Levente kutatásai a holdvilágárokban sem fogják Alba Maria Ecclesiát megtalálni, mert az nem barlang szentély volt.

  Lásd: Árpád fejedelem sírját is meglelheti Szörényi Levente

Azért írom ezt, mert Árpád fejedelmet ott temették el ahol Fehéregyháza megépült!


  • Fehéregyháza NEM a Majdán keleti felén volt! - dr Lánszki Imre azonosítása
A Szent István hév állomástól nyugatra eső területen a Majdán keleti felén, szintén egy római őrtorony található. Ezt az objektumot Sashegyi Sándor már megtalálta, a leírás róla hagyatékában látható a Szentendrei Ferenczy múzeumban. Bél Mátyás írja, hogy Fehéregyháza Budakalász és Pomáz között van. Csakhogy bél Mátyás tájleírása a Békásmegyeri területre vonatkozik. A betelepített sváb lakosok a környék összes királyi alapítású egyházát Fejéregyháznak hívták. A középkorban a római romokat felhasználták, mint ahogy az ide telepített németek is felhasználták az eredeti Ó-Buda köveit a ma ismert Ó-Budai területen való építkezésekhez.
A metszeteken egyébként sem a királynéi vár szerepel, hanem Beate Marie Virginis a Préposti vár, tehát dr Lánszki Imre azonosítása téves.
Az a megállapítás pedig, hogy Atilla király és Árpád vezér egy helyen nyugszik egyáltalán nem állja meg a helyét, ezért az ilyen és hasonló cikkek csak ártanak, mintsem használnak a kutatásoknak, hiszen hiteltelenné teszik az egészet.


Az igazán tájékozott magánkutatók, ezek után gondolom felkapják a fejüket, hogy akkor a Sycan hegyoldal keleti felén a sziklánál a forrás felett (amit gyerekkoromban Árpád szentélynek neveztek) vajon ki nyugodhat? Merthogy nem Árpád vezér abban teljesen biztosak lehetünk...
A "népi emlékezet" is tévedhet, ugyanúgy mint ahogy Györffy György is tévedett sok mindenben, csak azért, mert nem volt terepkutató tájrégész. 
Ha igazán ismerte volna az egészen nagy terepet (másnak is szívből ajánlom) akkor nem állította volna, hogy a Fehéregyházi forrás azonos a Banaival, csak azért, mert a papot ugyanúgy hívták!
A hegy foka és hegyoldala sem ugyanazt jelenti... Alba Mária kezdetben a Banai kápolnához tartozott!
A Banai Szűz egyház még pogány alapítású, ugyanúgy mint a Sólyomhegyi Szűz Mária egyház. Ezek szintén Sicambria területén találhatóak, de természetesen nem egy helyen. Ez a tény is csak azt erősíti meg számunkra, hogy micsoda fantasztikus gazdagsága volt régi Budának, és régtől fogva micsoda egyházi élete. A jelenlegi kutatási szakaszban annyit elárulhatok, hogy ezeknek egykori helye is megvan.
Hol voltak ezek a Pogány szentélyek?
Erről bővebben az Atilla Király Városa külön blogban olvashatnak:

Az összes cáfolatot a metszetek és oklevelek, az 1355. évi határjárás, valamint a műholdas és helyszíni fotók is megerősítik!





ALBA MÁRIA ECCLESIÁT- AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZÁT MEGTALÁLTUK!

 

Több mint 300 év kutatás után újra előkerült Fehéregyháza.


GPS fotózás,  felmért falak a műholdas képen
Az Ó-Budai székesegyház és Ó-Buda királynői város a Péter-hegy feletti területen! Azonosítás Győri Zsolt segédletével

Az Óbudai Boldogasszony Fehéregyháza-Alba Mária Ecclesia és Árpád sírjáról bővebben:

AZ Ó-BUDAI FEHÉREGYHÁZA és ÁRPÁD VEZÉR SÍRJA

HELYMEGHATÁROZÓ OKLEVELES BIZONYÍTÉKOK

HOL VOLT ÓBUDA?

János prépost és a váradelőhegyi Szt. István első vértanú-monostor konventje előtt Solmus-i és S[cenmar]tun-i Karaz-i (dict.) Sándor fia: László megvallotta, hogy ő a Pest v. Pilis m.-i Óbuda (Vetus Buda) melletti Bekasmeger birtokon levő részét minden, e faluban levő haszonvétellel és telkekkel (sessio) István mr.-nek, a királyi gyűrűspecsét speciális notarius-ának korábban elzálogosította, s most neki és örö-köseinek 15 M.-ért ft.-okban eladta örök birtoklásra. Erről a konvent László kérésére függőpecsétjével megerősített privilegiális és chirographált oklevelet bocsát ki. D. f. V. prox. an. fe. 00. SS., a. d. 1342.
E.: Dl. 3524. (Acta ecclesiastica ordinum et monialium. Vet.Buda. 14. 10.) Sárga-zöld zsinóron természetes színű, kerek, kissé sérült függőpecsét. Alul chirographált (ABC). K.: AO. IV. 270.
R.: Pest m. 52; Doc. Trans. IV. 107 FORRÁS: Anjo-kori oklevéltár

HOL VOLT FEL-HÉVÍZ?

Nézzünk egy okleveles forrást Fel-hévízről:


1347. júl. 19.
Loránd, a pestújhegyi vár (Castrum Nóvum Pestiense) bírája, János fia Kunchlinus, Wluingus [fia] Miklós, Egri János, Rabenstayner Miklós, Győri Péter, Losnych-i Miklós, Kunclinus fia Mihály, Miklós examinator, Crispus Já-nos, Lipót fia Miklós, Péter fia Miklós és Péter keresztes testvér, a vár esküdtjei hírül adják: [L] Lajos király (H) és Erzsébet anyakirályné (H) bemutatták okleve-leiket, amelyek értelmében a [budafel-Jhévízi (de Aquis Calidis) malom és kerék felét a Szt. Lélek-egyház keresztes testvéreinek szomszédságában maguknál tartják. János, Wluingus egykori c. Szt. István és László királyok, valamint Szt. Imre herceg tiszteletére szentelt kápolnájának rector-a bemutatta Buda város pecsétjével ellátott oklevelét, amely szerint Wluingus c. az említett kápolnát a malom és a kerék felével együtt eladományozta. Amikor a város Wluingus c. gener-ét, minden vagyonának örökösét, Miklós mr.-t megkérdezte, milyen jogon adományozta Wluingus c. a kápolnának a malomkerék felét, Miklós mr. bemu-tatta [I.] Károly király (H) oklevelét. E szerint az óbudai várhoz tartozó malom-kerék felét, amelyet Vilmos néhai nádor, a kunok bírája, óbudai várnagyként a király színe e. a vár tartozékaként magának követelt, a király Wluingus c.-nek adományozta hűséges szolgálataiért élete fogytáig, a szentjakabi (S. Jacobus) népeknek fizetendő census fejében. A város úgy dönt, hogy mivel Miklós mr. az említett oklevélen kívül más bizonyítékot nem tudott fölmutatni, a malom és kerék felét - lévén, hogy Wluingus c.-nek nem volt joga azt a kápolnának ado-mányozni - [I.] Lajos királynak és Erzsébet anyakirálynénak ítéli örök birtoklás-ra. Ennek megerősítésére a város kettőspecsétjével ellátott oklevelet ad ki. D. f. V. prox. an. fe. B. Marié Magdalene, a. d. 1347.
E.: Dl. 3926. (Mon. Vetus Buda 21. 4.) A hártyán lila-sárga zsinóron tüggöpecsét zacskóba varrt töredéke.
Á.: I. Lajos király, 1355. jún. 26. Dl. 4476. (Mon. Vetus Buda 21. 5.)
K.: F. IX. 1. 556-559. (306. szám) (Á. alapján). (I. Károly király említett oklevelét 1.
Anjou-okit. XXIII. 737. szám.) R.: Wenzel G„ MTT. 1857. 141-142. (243. szám) (júl. 20-i keltezéssel) (K. alapján

AZ ÓBUDAI APÁCÁK Ó-MALMA FEHÉREGYHÁZA MELLETT

1453 szeptember 29, Pécs. V. László k. az ódubai apácákat megerősíti a régóta birt budafelhézízi malmuk bir-tokában (in quodam molendinoin calidis aquis superiori-bus Budensibus supra viarn de ipsa Buda versus albam ecclesiam tendentem a parte orientali habito). (Kaprinai kézirata után.J
Óbuda felett a malomtól folyik a forró víz Fehéregyháza keleti oldalától Buda felé

HOL VOLT SICAMBRIA? 


CCLXXXIL 1400. J. Septembris.
Ecclesiam parochidem de Szond (hodie Szonta in comitatu Bács) Valentino de Losoncz denuo
conferri praecipit.
(Anni XI. Liber —. f. 108 t.)
Bonifacius . . . Dilecto filio Preposito ecclesie Baciensis salutem . . . Exhibita siquidem nobis nuper pro parte dilecti filii Valentini Nicolai de Lossuncz, presbiteri Strigoniensis diocesis, petitio continebat, quod olim parochiali ecclesia sancte Marié in Sont, Collocensis (sic) diocesis, quam quondam Adrianus de Assonfahva, ipsius ecclesie rector . . . obtinebat, per ipsius Adriani obitum, qui extra Romanam Curiam diem clausit extremum, vacante, dilecta in Christo filia Abbatissa monasterii beate Marié de Sicambria,1 ordinis sancte Clare, Vesprimiensis diocesis, vera patrona dicte ecclesie et existens in pacifica possessione vei quasi iuris presentandi rectorem ad dictam ecclesiam, prefatum Valenti-num venerabili fratri nostro Archiepiscopo Collocensi (sic) infra tempus legitimum presentavit, idemque Archiepiscopus eundem Valentinum in rectorem dicte ecclesie auctoritate ordinaria instituit et providit etiam de eadem, ipseque Valentinus eandem ecclesiam vigore presentationis . . . assecutus illám extunc tenuit et possedit, prout tenet et possidet de pre-senti. Cum autem . . . idem Valentinus dubitet, presentationem ex certis causis viribus non subsistere, . . . Discretioni tue . . . mandamus, quate-nus ecclesiam predictam, cuius fructus . . . quinque marcharum argenti puri . . . valorem annuum, ut ipse Valentinus asserit, non excedunt . . . eidem Valentino auctoritate nostra conferas et assignes . . . Dátum Romé apud Sanctum Petrum Nonis Septembris Anno Undecimo.
1 Vetus-Buda.

HOL VOLT A BOLDOGSÁGOS SZŰZ SZIGETE?

1227. IV. Béla k. a budamelletti szigeti Szent Mihály-egyház felsegítésére neki adja a Pazanduk falu {villa Puzadnuk) mellett levő malmot. (Eredetije Dl. 131, 1483-ik évi átirata Dl. 3626; Szentpétery i. m. 584. sz. Budapest oki. I. 19.) 19.

PAZANDUK

Az 1212. határjárásból tudjuk, hogy Békásmegyer két Pazanduk faluval határos. 
Lásd: http://osbuda.blogspot.hu/

Mielőtt a Dunához lejutna Tebeura hegyhez megy a határvonal az Esztergomi úttól.
1227. IV. Béla k. a budamelletti szigeti Szent Mihály-egyház felsegítésére neki adja a Pazanduk falu {villa Puzadnuk) mellett levő malmot. (Eredetije Dl. 131, 1483-ik évi átirata Dl. 3626; Szentpétery i. m. 584. sz. Budapest oki. I. 19.)

TEBESERE

1283. A budai káptalan előtt Vylhalm fia Arnold (akinek anyja Alhoyt, nővére Mech), Pazanduk falu földjén levő Tebeser nevű szőlő felerészét, Markolf s fiainak, Pálnak és Bedernek nevezettek hozzájárulásával, Gergelynek az óbudai kápolna papjának 7 márkáért eladja. A szomszédok J. mester veje Jakab, Beseneu-i Budun fia János, Meger-i Tywan. Markolf fia szőlőjüket elhunyt testvérük özvegyének Zolount leányának adták hitbér gyanánt.
Eredetije KmL 3004. (Palásthy lt. )
Kubinyi 128. 1., Budapest 216., Bártfai Szabó 108
Már azt is tudjuk, hogy ezen a Pazanduk falu földjén Tebeser nevű szőlő ültetvény volt

Szent Jakab

1295. A' felhévízi keresztes kvt. előtt Szecsői Kabas Tamás fia Tamás a szentjakabi Újmálon (Wymal) levő sző-lőjét saját másik szőlője és Gerunk budavári halászé közt 4 m. eladja az óbudai Lazk-nak. (Ered. Dl. 1432, Budapest oki. I. 298. 1.)



Én hittem a metszetet rajzoló mestereknek, mint ahogy a krónikáinknak is hiszek, az okleveles forrásokban megbízom. Úgy gondoltam a képek nézőpontja megtalálható, mert a hadmérnök megbízott rajzolók nem ábrázolhattak olyat ami nem igaz. A Google Earth alkalmazás-képátfedés segítségével, bizony pontosan sikerült az Óbudai prépostság várát-Beate Marie Virginist megtalálnom. Mondják, hogy persze a technika... Igen ám, de ha az ember a terepen nem tudja mihez kötni a romokat és nincs tájérzéke, akkor sehová sem jut, az okleveles forrásokat is a területhez kell tudni kötni. Minden eddigi kutató munkáját és állításait minden oldalról megvizsgáltam. Minden helymeghatározó okleveles forrást, kiadványt, kéziratot és könyvet begyűjtöttem, ezzel hatalmas pénzügyi kiadásokat vállalva fel.
 A döntő fordulatot a "tájkutatás" hozta el számomra még 2009 tavaszán. Minden oldalról minden Óbuda környéki hegyet megmásztam sokszor a kiskutyámmal a nyakamban a terep veszélyessége vagy éppen a mocsarak miatt. Mondanom sem kell erre a terepkutatásra eleinte csak Kefir a Piliskutató westi jött velem akinek sokat köszönhetek, hiszen pontosan jelzi a földben lévő üregeket amit szorgalmasan ki is ás nekem.
Piliskut (y)ató  munkában...
A westit kifejezetten ajánlom ezen kutatásokhoz. Jól bírja a köves terepet, és mivel vadászkutya még a legkisebb üreget is jelzi. Sokszor hívta fel figyelmem viselkedésével-testbeszédével egy romterület további folytatására. Ilyenkor a szemével a nézésem várta és utána mutatta, hogy mit talált. Nem egy esetben bátorságával az életem mentette meg. Egyszer pl egy hatalmas vadkannal találtuk szembe magunkat egy igencsak zárt helyen, a vaddisznó sem tudta mit csináljon, de a westi kiállt elém és elkergette. Több mint kutya, a legjobb társ és hű barát!
ő is szereti a régi faragott köveket...














Munka után éjszakánként a régészeti anyagokat és az okleveleket kutattam, kifejezetten azokat amik valamilyen támpontot nyújthattak Fehéregyháza helymeghatározásában. Közben a Google föld alkalmazással az elolvasott régészeti tanulmányokban leírt leleteket és különböző korból származó temetőket a műholdas térképen rögzítettem. Időről-időre az árnyalt kép kezdett tisztulni, ahogy dolgoztam a föld alkalmazással.


Az épület oldalfala

Az oldalfal közelről




 Méteres falak
Az Ó-Budai Páloskolostor romjai amit Mátyás király építtetett 1480-ban a Pálosoknak




Jelenleg...


Varga László és Szász Szabolcs barátaimmal a préposti vár falait és a városba bevezető utakat is beazonosítottuk. Megtaláltuk a királyi malom-a későbbi Klarisszák malmát, valamint a kolostor és főtemplom Beate Marie Virginis belső falait a váron belül   Nem pihenünk, hiszen rengeteg dolgunk van még. A terület talajradaros kutatását 3D-ben végezzük el, de már előre tudom, hogy a falakat hol fogja mutatni, mert saját mérésekkel rendelkezünk.Nem keresem tovább a kapcsolatot a "szakemberekkel" mert rájöttem, hogy egyszerűen nem értenek hozzá. Akkora, és olyan mértékű tévedésben vannak, hogy felesleges bárkit is tovább győzködnöm, majd meglátják munkánk végeredményét...

Vetus Budai Boldogasszony Fehéregyháza


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése