Alba Regalis-A Királyi Fehér-Alba Reale-Fejérvár-Weissen Burg amit Alba Regale-nak is hívnak.
A királyi koronázó város
A képes krónika eképpen tudósít bennünket:
Eoque Arpad Zuatapolug cum ceteris Hungaris, ut superius dictum est, debellato et occiso castra fixit in monte Noe prope Albam, et ille locus est primus, quem Arpad sibi elegit in Pannonia, unde et civitas Alba per sanctum regem Stephanum, qui ipso processit, fundata est ibi prope.
„Amikor Árpád a többi magyarral együtt, miként fentebb elmondtuk, harcban legyőzte és megölte Zuatapolugot, tábort ütött Noe hegyén Alba közelében. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, s szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba városát.”
(Barsi János fordítása)
Anonymus: A MAGYAR-RÉV
Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve. Mind ott szóltak szépen összezengve a kobzok meg a sípok a regösök valamennyi énekével együtt. Az ételt-italt a vezérnek meg a nemeseknek arany-, a közrendűeknek meg a parasztoknak ezüstedényben hordták fel, mert hiszen a körülfekvő egyéb országok összes javát az Isten az ő kezükbe adta. Bőségesen és pompásan éltek valamennyi hozzájuk jött vendéggel egyetemben. Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott. Ennek hallatára még több vendég tódult hozzá, és ujjongva vele mulatott. Ekkor Árpád vezér meg övéi örömükben húsz napig maradtak Attila király városában. Közben majdnem mindennap Magyarország vitézei valamennyien a vezér színe előtt vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak: másfelől az ifjak pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak. Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: aranyat, ezüstöt meg egyéb jószágot is. Továbbá ugyanazon a helyen Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.
 |
| SZIGET KÜLVÁROS FALDARABOK |
Kézai Simon és más krónikások szerint Árpád fejedelem a Fehérvár melletti Noé-hegyen verte fel sátrát, és István király ennek emlékére alapította ott Fehérvár városát, ahol már Szent István édesapja, Géza nagyfejedelem 972 és 997 között felépítette a Szent Péter tiszteletére szentelt, négykaréjos templomát és fejedelmi székhelyét.”
 |
| WEISSEN BURG-FEHÉRVÁR |
Krónikáink tehát egyértelműen meghatározzák ennek a királyi koronázó fővárosnak a helyét!
 |
| Alba Regalis a Duna mentén, hiszen a folyó közvetlen a hegyek aljában volt, amikor még a régi medrében tartott dél felé! |
Ezek a metszetek is idealizáltak? Valóban komolyan gondolják történészeink, hogy minden metszetkészítő tévedett amikor a koronázó Fehérvárt ábrázolta?!
Sigmund Birken : Alba Regalis metszet. Ő is tévedett volna, amikor a Pilis hegyeivel körbevett városként ábrázolta?
A nemzeti könyvtárban kikérhető, vagy ezen a linken megtekinthető:
A Monalovacz várhegyén található Székesfehérvár várát azonban sohasem hívták Sicambria-Budának! Óbuda várai és városa nem Budakalász területén találhatóak !
 |
| A ma ismert Székesfehérvár hátterében nincsenek hegyek, viszont az Ezüsthegyről nyugat felé nézve pontosan ugyanezt látjuk! |
 |
| A HÁTTÉRBEN A MA PILISSZENTKERESZTNEK HÍVOTT TELEPÜLÉS! |
A terepen lévő vizek ma is ugyanott folynak közvetlen a földben található falak mellett! A növényzettel közösen mutatják nekünk az igazságot a google föld alkalmazás műholdas képén! Kérem a kedves olvasókat hasonlítsák össze a képeket! A metszetkép és műholdas kép tökéletesen megegyezik!
A mai modern technika bárkinek ott lehet a saját számítógépén, a Google föld alkalmazás ingyenesen telepíthető! Miért néznek a tisztelt szakemberek mindenkit teljesen hibbantnak? A műholdas képek, a földrajzi domborzat beszél hozzánk, Székesfehérvár soha nem volt a ma ugyanígy hívott város területén !
Miért nem vizsgálják ezt a területet?
BŐVEBBEN: SZÉKESFEHÉRVÁR
2012.11.Pajzsvivő
